2010. június 23., szerda

A hercegnő és a kobold 01

Manók, koboldok, tündérek
A mesék nem csak a gyerekek lelki fejlődésére vannak jó hatással, hanem a felnőttekére is: jó stresszoldók.
És talán még könyveket sem kell a kezünkbe vennünk, hogy megelevenedjenek a fura kis lények.

Gyermekként még nem kételkedtünk különböző meselények, tündérek, manók, koboldok létezésében. Ma viszont már csak mosolygunk rajtuk. Lehet, hogy a Végtelen történet írójának, Michael Endének van igaza, és tényleg addig élnek, amíg valaki hisz bennük?
Csak az emberi képzelet szülöttei?
Vagy ennél többről lenne szó?
Egyesek szerint bolygónkon egyszerre, egy időben, párhuzamosan több dimenzió is létezik. Vannak, akik úgy vélik, hogy ezek közül az egyik a mesék dimenziója, amely valamiféle „átjáró" segítségével összeköttetésben áll a mi világunkkal. Ha ezt a határt valaki valamilyen
módon átlépi, találkozhat csodálatos lényekkel, megfigyelheti szokásaikat, vagy akár kommunikálhat is velük. A lények felbukkanása a hiedelmek szerint földrajzi területhez kötött. Manókról, koboldokról az észak-európai népek legendái mesélnek. A régi magyar szájhagyomány szerint Erdélyben és Csallóközben száz éve nem számított ritkaságnak, hogy tündérek köszöntek rá a természetben vándorlókra. Hasonló élményekről mesélnek a skótok Corriewater vadregényes völgyével kapcsolatban: idős emberek elbeszélése szerint a tündérek felbukkanása arrafelé nem volt meglepő. Nem féltek tőlük, sőt a találkozást vidám dolognak tartották: gyakran együtt táncoltak, mulatoztak a mesebeli lényekkel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.