Koboldom

Benned ég a szikra
bár kinn sötét az éj,
a szíved gyújtja lángra
és árad ránk a fény.

Szerteszéled sok csúf rém,
szertefoszlik a sötét
a bűverő, mit szíved rejt,
ezernyi hanggal árad szét.

Megtelik dalunkkal a lég,
földerül hallatán az ég!
Elszáll a bú, a baj
a szívünk öröm töltse el
vidáman nézz az égre fel
és énekeld a dalt!

Nem kell hősnek lenned
csak őrizd ezt a fényt,
hogy dallá váljon benned
és űzze el az éjt!