Alkony szállt az erdőre,
s vele e kis tündérke.
Virágai álmát őrzi,
s az éjt velük tölti.

meska...

Bálba készül Tódor koma,
visz is zsákot, abban hozna...
mit egy kobold elképzel,
s tánc helyett megebédel.

forrás: innen 

Mesélek egy koboldról:
fa odvában lakott,
volt neki kis cipője
s hordott egy kalapot.

Nagy orrával szegényke
mindig csetlett-botlott,
furcsa kis asztalánál
minden nap olvasott.

Bagoly nevű szomszédját
nagyon nem kedvelte,
korán reggel a madár
huhogva keltette.

Ment is a rend-biztoshoz
a nagy orrú kobold,
panaszt is tett ellene
mert csendet bitorolt.

A bagoly elismerte
valóban ő tette,
nem gondolta volna hát
hogy így megsértette.

Ez volt hát a kis kobold
és a bagoly mese,
nekem is a bűzös borz
csak tegnap mesélte.

Egyszer a csókának nagy ötlete támadt! Elképzelte magát, böhöm nagy madárnak. Rögvest példaképet választott magának: A sas lesz a bálvány, - eléggé nagy állat! Legközelebb ezért lesben állt és nézte, - mert egy emelettel alatta volt fészke, - hogy a ragadozó bárányra vadászott, felkapva prédáját hipp-hopp tovaszállott. Így a zsákmányszerzést elleste a csóka. Egyből belevágott, nem is gyakorolta. Kinézte magának a nyáj legszebb kosát, lecsapott az égből… De mégsem tett csodát. Mert a csóka körme kos gyapjába akadt, hiába csapkodott, nem szállt fel, ott ragadt. Nehéz volt a hím juh, - s csapdában a karma! Nem tud menekülni, bárhogy is akarna. Rohan már a pásztor, elkapja a csókát. Gyorsan lenyiszálja összes szárnya tollát. S mivel időközben beköszönt az este, pásztor a csókával otthonát kereste. Megörvendezteti apró csemetéit, s ahogy megmutatja meredt szemmel nézik. Örülnek a lurkók, azért megkérdezik apjuktól a dolgot: - Milyen madár ez itt? -Ez bizony egy csóka - válaszol a pásztor - az persze más dolog, mit gondolt magáról ez a buta madár, magát sasnak hitte, és ahogy látjátok igen “sokra vitte”. Végül tanulsága is van a mesének: Nem sok értelme van olyan versengésnek, mikor nálad jobbat próbálsz megelőzni, de meglévő erőd kevés, nem tudsz győzni. Nem fogsz majd örülni baljós sikerednek! Egy dolgot érhetsz el, azt, hogy kinevetnek.

A kobold karácsonyi titka

A legszebb ünnep a karácsony – így gondolják ezt a koboldok is! Különösen Koboldapó várja már nagyon, hiszen ilyenkor minden évben egy tál kását készítenek ki az emberek, ezzel köszönve meg nekik egész éves munkájukat. Ám ezúttal az emberek el fogják felejteni, legalábbis a jövőbe látó Koboldanyó szerint. Ha pedig ez bekövetkezne, akkor Koboldapó nagyon mérges lenne. Az anyó tehát kieszel egy tervet, hogy titokban mégis megszerezze a kását…

Robin Hood - A Fuszeklik Fejedelme

A herceg és a csillaglány

Holdhercegnő

 Holdhercegnő

http://www.youtube.com/v/6xxePmqo_N0?autohide=1&version=3&autohide=1&feature=share&attribution_tag=yuRSRdfkJRyPZQhL9jUjpw&showinfo=1&autoplay=1

A 13 éves Maria (Dakota Blue Richards) kénytelen hátrahagyni addigi fényűző életét, hiszen örökségül csupán adósságot, és egy réges-régi könyvet kapott édesapjától. A könyv azonban nem mindennapi. Egy titokzatos, ősrégi történetet mesél el, amelyből Maria előtt két család viszálykodása elevenedik meg: a Merryweather és a De Noir családok között folyik a harc a Hold varázsgyöngyeiért. A kislány, ahogy egyre jobban belemélyed a történetbe, úgy döbben rá, hogy Holdfölde veszélyben van.
forrás: innen

A kobold belépője

Csak csendben,
nagy még a zaj!
Hadd halljam azt a kis lélegzést,
azt a kis védekezést!
Miért, miért én? Ne vádolj!
Ne hízelegj, aranytálkádból ne etess!
Jó nekem az asztal szélén,
szavad vendégeként, váratlan,
de kedvesként! Ne küzdj! Ne büntess,
mellőlem széked ne vedd!
Jöttem, mert kellett, vagyok,
mert kellek, szívedre ne vedd!
Csak szelíden!
Nagy még a harc! Tudom én!
Hadd lássam, meddig a szó,
és honnan a tett! Kell-e minden,
vagy megvéd az erény?
Honnan a jóság, meddig az elég?
Ne lépj, csak engedj! Itt vagyok,
ne kérdezd mi végre! Fáradt vagyok,
megpihennék, rakj tüzet!

 Tóth János