2011. február 5., szombat


Gyöngy-vers
A Szálról lefutott kicsi gyöngyeidet
Tündérek gyűjtötték össze,
Koboldok, s manók leülnek Véled
Egy aprócska körbe.
Hold sugarából szőtt ezüstfonalat
Helyeznek kicsi kezedbe,
S színpompás gyöngyeidet
Féltve szórják egyenként öledbe.
Nap csillan meg az ezüst fonálon,
S csillag szikrázik Tündér ruhádon.
Varázs fűzi most újra össze a szálat,
S egy sóhaj hagyja el pirosló szádat.
Helyükre kerülnek mind az Igaz Gyöngyök,
Mert Sorsodról Szíved Örökre Döntött!

forrás: Dr. Götli Kinga Réka


2011. január 21., péntek


Guy Charles Cros:

ŐSZ A MENEDÉKHÁZ ABLAKÁBÓL...

Rokkant vállaidra vén föld,
lila palástot lopva dob az alkony.
Ablakomnál állok s nézem
e színpompás tragédián,
hogy bámul a bamba balkon.
Felhő nincs az égen, találgatom
hová mehettek...?
Mely titkos találkát sejtve
tűnve tűntek ...
Nagy lapos nyugalom
nyúlik el nyugaton,
Hervadt pompájában
halkan fonnyad a lomb...
Köd kúszik az erdőn
lappangva oson
S mint messzi Kánaán
csillog ott a domb...
Síkosan-csúszik a perc ma,
álmodozásra csábít,
Szám halk melódiára nyílna
de titkos bánat mérge kábít...
Mögöttem felgyúl a lámpa
s a végtelen éteren
parányi csillagocskák
tarka trillája csillog...
ifj. Xantus János fordítása